Családi ház tervezés

Építészt az ember szimpátia alapján választ, hiszen ő lesz az, aki a bizalmasunkká válik, a hétköznapi tevékenységeinkbe belelát azért, hogy a lehető legmegfelelőbb otthont alkothassa meg számunkra. Az építész tud olyan házat tervezni, amit lakva a család egy éven belül elválik, de olyat is, amit 50 évig szeretettel laknak. Felelőssége többrétű.

Ha már rendelkezünk a megfelelően kiválasztott telekkel, megtaláltuk építészünket, akkor kezdődhet a tényleges tervezés.

A közös munka Tervezési Szerződéssel indul, melyben a megbízás minden lényeges eleme le van fektetve. A tervezési szerződés kötelező melléklete a Tervezési program.

A Tervezési programot Építtető és Tervezője közösen állítják össze, melyben minden lényeges -és akár lényegtelennek tartott- szempont rögzítésre kerül. Kezdve a szintszámtól (földszintes vagy tetőtérbeépítéses, stb), az egyes helyiségek méretein keresztül az olyan részletekig, hogy a mosdóban szimpla vagy dupla mosdót szeretnének. Ennek kibontásában az építész aktívan részt vesz, sok-sok kérdéssel. Ilyenkor beszélgetünk arról, hogy a család hol, hogyan tölti a közös időt, a konyha és fürdőhasználati szokásokról, egészen addig, hogy a reggeli hajszában ki mikor indul el otthonról. Ez szintén igen lényegi része a tervezés előkészítésnek.

A Tervezési program tartalmi követelményekkel kapcsolatos előírásokat az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmr.) 16. §-a tartalmazza. Link

Az előkészítés fázisához tartozik a geodéziai alapadatok és a talajmechanikai mérések elvégzése. Ezen adatszolgáltatások beszerzése az Építtető feladata. Ilyenkor derül ki, hogy mennyivel tér el a kerítés vonala a tényleges telekhatártól, stb. Tervezni mindig a hivatalos telekhatárhoz tervezünk, nem a szomszéd kerítéséhez! Talajmechanikai adatoknak a tartószerkezeti tervező örvend.

A vázlatterv az építészeti-műszaki tervezés első állomása, amely már sok döntés meglétén alapul. A tervezés ezen fázisában már formálódik a tömeg, a tervezési paraméterek, helyiségkapcsolatok kezdenek formát ölteni. Eldől, hogy magastetős vagy lapostetős lesz az épület, a telken belüli telepítést meghatározzuk. Az övezeti paramétereknek való megfeleltethetőség kérdéseit már ebben a fázisban tisztázni kell. Ebben a fázisban elképzelhető, hogy több koncepció mentén több tervet kell készíteni.

Ugyanazon tervezési program szerinti, de eltérő koncepciójú épületre készült szignifikánsan eltérő verziók:

Ha az alapvető szempontoknak megfeleltettük az épületet, és a Megbízó is elégedett, akkor a vázlatterv jóváhagyásával nyugtázza szándékát. Ebben az esetben a jóváhagyott vázlattervi verzió alapján megkezdődhet a következő tervfázis, a bejelentési tervdokumentáció készítése.

Ezen a ponton válik szét, hogy Egyszerűsített Bejelentési Tervdokumentációt vagy Építési engedélyezési Tervdokumentációt készítünk.

Az eddigi tervezési metodika hasonló mindkét esetben, de a továbbiak már annak a függvénye, hogy Építési engedély köteles vagy egyéb eljárás alá vont építési tevékenységet tervezünk, vagy élhetünk az egyszerűsített bejelentés lehetőségével. Egyszerűsített Bejelentési Tervdokumentáció eseteit a 155/2016(VI.13.) Korm. rendelet 1.§ tárgyalja. Link

Az eljárási rendben új formula, a korábbi évek gyakorlatához képest, a családiház építészet terén. Valójában azonban nem eljárás. Jó hír lehet, hogy így aztán eljárási illeték vonzata sincs.

Ha ez első hallásra picit bonyolultnak is tűnne, nem kell aggódni, mert az építész mindig tájékoztatja a szükséges lépésekről, lehetőségekről.

A tervezésnek ebben a fázisában – ha eddig nem tették meg - lépnek be a szakági tervezők.

Akikre mindenképpen szükség van: Tartószerkezeti Tervező, alias Statikus. Épületgépész Tervező, valamint Elektromos tervező. Az ő hathatós közreműködésükkel és műszaki tervfejezeteikkel lesz komplett a tervdokumentáció.

Miután minden kérdést Építtetővel szépen körüljártunk, véglegesednek a kontúrok, gépészeti rendszerek, berendezések, igények, és már az elektromos tervező is elkészítette a rendszerleírását, túl vagyunk a helyi főépítésszel folytatott településképi szakmai konzultáción, és már kivitelezőnk is van, akkor jöhet a tervdokumentáció feltöltése az e-építési naplóba.

Meghatározott feladatkörök szerint töltjük fel a tartalmat. Miután minden alapadat és tervmelléklet feltöltésre került, Építtető elindítja a napló készenlétbe helyezését. Készenlétbe helyezést követő 15. napon megindulhat az építkezés.

Az építés-kivitelezés idején sem engedi el a Tervező az Építtető kezét, ugyanis minimum 6 alkalommal Tervezői művezetés keretében figyelemmel kíséri a megvalósulást, ezekről az alkalmakról e-építési naplóba bejegyzést tesz. A Tervezői művezetés díját, esedékességét- szintén jogszabályban előírt módon- már a Tervezési szerződésben rögzíteni kell.

Az építkezés befejeztével az Építésfelügyeleti Hatóság Építettő részére Hatósági Nyilatkozatot állít ki, ami az építési engedélyek esetében megszokott használatbavételi engedélyhez hasonló formula.